Jimmy Cartwright villáminterjú avagy A Lidércek visszatérnek!

– Jól hallom, azt susogja a mocsármenti nádas, hogy a Lidércek visszatérnek?

– Nem tudják ezek tartani a szájukat, vagy akármijük is van pletykálkodásra. Még csak a túlvégén vagyunk, és már megy a susmus...

– A téli álmot alvó Lidércfény AKF felébred januárban?

– Januárban? Már most itt böködi az oldalam, hogy foglalkozzak vele, pedig még csak december vége van. Hiába mondom neki, hogy a türelem január végén AKF-et terem.

– Akkor a szokásos kérdés, amitől a sportolók falramásznak. Milyen érzés újra a nyeregben főszerkeszteni?

– Jó. Bővebben: tök jó. Egyúttal izgalmas, és újra kihozza belőlem az ezzel járó kreativitást; új és új ötleteim támadnak... aucs! ...a folyóirat tartalmát és küllemét illetően.

– Van pontos adat, hogy hány író és írás látott eddig napfényt a Lidécfény keretein belül?

– Ezt még eddig senki sem merte összeszámolni. Az AKF-es megjelenésekről nem vezettünk folyamatos statisztikát. (Hiba volt?) Tíz év alatt szerintem sok író még több alkotása jelent meg.

– Sokak – főleg kezdő, félprofi írók – szerint kevés a megjelenési lehetőség, hiszen két ujjunkon meg tudjuk számolni a jelenleg futó nyomtatott, rendszeresen megjelenő magazinokat, folyóiratokat. Látsz rá lehetőséget, hogy a Lidércfény eddigi szerzőin kívül is sokan fognak elárasztani jobbnál jobb novellákkal a szokásos zsánerekben?

– Igen, ezt én is így látom. Épp ez volt az egyik motiváció az újraindításra. Sőt, nem csak az írók szerint, hanem több szerkesztő szerint sem ártana a szénának (scénának, scene-nek? ;) ), ha lenne egy egészséges verseny az amatőr irodalmi magazinok között. Ehhez persze az kell, hogy legyenek ilyesféle magazinok, folyóiratok. A szerkesztőséggel közösen nem csak reméljük, de bízunk is abban, hogy mind az online felületünkön, mind pedig az AKF-ben több új név is felbukkan majd. Azt is megbeszéltük, hogy igyekszünk a színvonalat növelni. (Többször megkaptuk ugyanis, hogy pl. az online felületen igen nagy lyukak vannak a szűrőn.) Persze az is lehet, hogy a végén inkább színkavalkád lesz belőle.

– Mik a közeljövőbéli tervek?

– Azt fundáltuk ki, hogy lényegében visszatérünk az alapokhoz, és az AKF hasábjain főleg novellákat és verseket közlünk. Egyelőre az elmúlt két év terméséből válogatunk, aztán meglátjuk, hányan és milyen minőségű alkotást küldenek be havonta.

A borítókkal is óvatosabban fogunk bánni; felkeressük a kiszemelt kép készítőjét, és a belső oldalon bemutatkozási lehetőséget is felkínálunk a számára. Azt reméljük, hogy ezzel az ügyes kezű grafikusoknak is tudunk egy kis teret adni, és talán szélesebb körben ismertté tenni.

Aztán interjúkat is szeretnénk alkalomadtán, vagy csak úgy, akár komolyabb nevekkel is – hiszen jelent már meg nálunk Bán Mór és Harrison Fawcett interjú is.

Olyan tervünk is van, hogy a hosszabb ideje működő, elismert internetes írástechnikai blogokkal együttműködve írástechnikai rovatot indítunk, ha ezt ők is jó ötletnek találják. (A szerkesztőségi ülésen jó ötletnek találtuk. Úgy véljük, kellenek az ilyesfajta mankók a kezdő alkotóknak.)

Persze alkalomadtán minden bizonnyal fel-felbukkanhat könyvajánló, akár előzetesen, ha hírét vesszük, hogy valamely alkotónk novellája, kisregénye, regénye, verseskötete, képregénye megjelenés közelébe kerül. Fogjuk is kérni, hogy ha a berkeinkből valaki idáig jut, akkor bátran jelezze, hogy hírt adhassunk róla. (Mert ugye nekünk sincs ezer szemünk és kezünk, hogy mindent és mindenkit nyomon kövessünk.)

Visszatérhet a Brekking Nyúsz rovat, ahol releváns híreket, pályázatokat közlünk, előfordulhat, hogy egy jó filmről, sorozatról is beszámolunk (esetleg darabokra szedünk, szétcincálunk egy retteneteset), vagy épp kiakadunk egy zenei kultúrsokktól.

Ha pedig eljutunk valami irodalommal foglalkozó, egyéb, a profilunkba / érdeklődési körünkbe illő rendezvényre, nyilván arról is készül beszámoló.

Egyébiránt ezen rovatokba is szívesen és örömmel várunk, fogadunk bárkitől anyagot.

Annak a lehetőségét is keressük, hogy nyomtatásban is megjelenjünk, de ez már nem annyira egyszerű. (Igyekszünk elkerülni a bürokráciát, ilyen-olyan hivatalokat, amelyek jelentősen megbonyolíthatják és megnehezíthetik egy olyasféle kiadvány életét, mint az AKF.) Éppen ezért azt találtuk ki, hogy továbbra is úgy készítjük el az AKF-et, hogy egy otthoni nyomtatón is papírformát ölthessen. Ezentúl minden számban meg is jelenik, hogy a megfelelő Creative Commons licenc alapján az újságot bárki nyugodtan kinyomtathatja (akár egy digitális nyomdával is), és a kellő mennyiségben sokszorosíthatja.

Augusztus környékén elkezdjük az online felületet is átalakítani, megújítani. Kilenc év után (ugyanis épp 2010 augusztusában látott napvilágot a jelenlegi) igazán ráfér egy komolyabb ráncfelvarrás. Azért csak akkor, mert Kapitány várhatóan addigra végez jelenlegi felsőfokú szakmai tanulmányaival, tehát onnantól tud rá időt, energiát szánni.

És végül, de nem utolsó sorban, a 2015 ősze óta kiadásra váró Simagöröngyösi Zombi Apokalipszis második kötetét is végre hamarosan elérhetővé tesszük. (Ez is elmaradt a nyakamba zúduló magánéleti teendők tömkelege okán.) Erről jut eszembe, ilyen irányú tervek is szóba kerültek – mármint novelláskötet kiadása –, de ez már inkább hosszabb távú projekt.