Varázsapu avagy Vadkanapó avagy Disznókirály avagy Disznóapó avagy jó kislány voltál vagy engedetlen?
Ezt nézd karácsonykor a Reszkessetek betörők! helyett. ;)
Korongvilág. Ahol szörnyek bújnak el az ágyad alatt, de a láthatatlan egyetemen néhány varázslótanonc épít egy részecskegyorsítót is, bár az felrobban.
A több mint három órás filmet 2006 karácsonyán vetítette először a Sky One. Alapja Terry Prathcett 1996-ban írt regénye, a Hogfather, ami magyarul Vadkanapó címen jelent meg 2010-ben.
Szerepel a történetben többek között a Halál, Susan - a Halál unokája, a Patkányhalál, Mr. Sideney, és természetesen a Másnaposság istene is. Igazi karácsonyi alkotás. :)
Ha megnézed a filmet, tudni fogod, hogyan lehet egy éjszaka alatt meginni 1800706 cherryt, valamint megenni 68319 disznóhúsos pitét és egy répát; egy repülő szánkón miért nem lehet cigit sodorni; a diók nem szemgolyók, valamit, hogy ki válaszolta arra a kérdésre: "Ért valamit a harchoz?" ezt: "Igen. Ráhányok az ellenségre." Sőt, bölcsebb leszel azzal az élettapasztalattal is, hogy: Láthatóan egyesek akkor se értenék meg a Disznólesés lényegét, ha az rajtuk ütne és lefejelné őket.
De ez csak egy filmajánló, így további részletek elárulása helyett inkább még néhány kép:
Hát akkor mindenkinek boldog Disznólesés éjszakáját! :)
A
mágia színe az egyik kedvenc könyvem. Volt olyan szerencsém, hogy
még anno százhetvenkilenc forintért sikerült megszereznem,
huszonegy évvel ezelőtt (1993.). Ha jól emlékszem, idáig hétszer
olvastam. Azóta is kiemelt helyet foglal el az összes általam
olvasott könyv között, valamint a polcomon is.
2008-ban
pedig létrejött a filmváltozata is, száznyolcvankilenc perces,
két részes tévéfilm alakjában, ami A mágia színe mellett A
mágia fénye regény cselekményét is tartalmazza, hiszen így
alkotnak teljes egészet. A hír hallatán természetesen vegyes
érzéseim keletkeztek, mert az nagyszerű, hogy itt a második
Korongvilág film, de láttam már oly sok bűnrossz
regényfeldolgozást.
Az
első film a Hogfather volt, ami regényben Magyarországon 2010-ben
jelent meg, Vadkanapó címen – de nekem akkor is Disznóapó
marad, mert eredetileg úgy szerepelt egy korábbi könyvben.
Eleinte
Terry Pratchett ellene volt a filmadaptációknak a Korongvilág
regényeiből, a hollywoodi filmkészítőkkel kapcsolatos negatív
tapasztalatai miatt, ezért tőlem egyből kapott egy pirospontot.
Tehát
A mágia színe (The Colour of Magic) igen kellemes csalódást
okozott, viszonylag kevésben tér el a két regénytől, de egy-két
dolog kimaradt belőle, gondolom időhiány okán. A
száznyolcvankilenc percben így sincs üresjárat, bár
természetesen kíváncsi lettem volna Bel-Shamharoth templomára,
Tethisre, az árapálytól szenvedő tengeri trollra, valamint
Bravdra és Menyétre, no igen, még A Mumpszra is, akiket nemes
egyszerűséggel kihúztak a történetből. És még azt is
kiszúrtam, hogy megváltoztatták azt a jelenetet, amikor Széltoló
a piktorkrampusszal beszél. A regényben ugyanis azért fogyott ki a
rózsaszín szín, mert túl sok képet készítettek a Szajhák
Gödrénél.
Viszont
a többi cselekmény, helyszín – Ankh-Morpork, a Törött Dob, a
Peremcsobaj, Wymberg – és szereplő mind-mind régi ismerősként
köszöntött vissza rám a filmvásznat helyettesítő monitorról.
Ne
hagyjuk ki a karaktereket megjelenítő színészeket sem: Széltoló
– David Jason, Kétvirág – Sean Astin, Ármánd – Tim Curry,
Cohen, a barbár – David Bradley. Véleményem szerint jó munkát
végeztek.
Maga
a kezdő képsor egyből kaput nyit a Korongvilágra, nem semmi
látvány az űrben úszó világteknős. A könyv olvasásakor
persze elképzeltem a leírtakat, de mindezt filmen keresztül látni
új élményekkel gazdagít.
Persze
csalódásra adhatna okot, hogy Kétvirágnak nincs négy szeme –
mint a borítófestményen, bár mivel a karakter szemüveges, ezért
nem tudom, hogy Pratchett a regényben így gondolta-e a négy szemet
–, és hogy Rincewind, alias Széltoló kicsit idősebbnek
sikeredett, mint azt a nyomtatott sorokból gondoltuk volna. Valamint
akad még egy-két (nyolc-tíz) apróság, de ne legyünk
telhetetlenek, mert azért pluszt is kapunk a regénnyel szemben.
Szerepel
a filmben ugyanis egy szakállas krulli asztrozoológus is, akit
ebben a párhuzamos dimenzióban úgy hívnak, hogy Terry Pratchett.
