Ott áltam a nagyon romantikus kápolnába, mellettem Jópasiel olyan szekszy fekete öltönyben. Mögötünk a sok irigy osztálytársam, akik nem tudták elfedni az irigység arckifejezését az arcukról! És sárgák voltak! A fekete szmoking pedig nagyon szépen simult a testre. Micsoda smoking!
- Te vagy a leg gyönyörűbbik lány a tizenegy bében! - Mondta és megszorította a kezemet! - Okos vagy és ízléses, méltó egy fél-wámpyr-negyed-wérfarkashoz mind én! Légy a feleségem!
- Ah! - 1 kósza Hold sugár vágott át a kápolna gyönyörű ablakain és megmelengette az arcomat. A komor kontár aki szintén szerelmes volt belém, mind minden férfi a terembe, jáccani kezdte a Twilight főcímdalát a komor, fekete kápolnai orgonán. - Vonzódom hozzád Jópasiel de,...
- Nathaniel meghalt! - Kiáltott Jópasiel. - Láttam ahogy beleesett abba a mély kútban az iskola mellett! Baleset volt! De ő halott!
Tétován fordítottam oldalra a fejemet. Sóhaj tört fel gyönyörű kebelemből, lehunytam égszínkék szemem, hátra fésültem rakoncátlan tincseim amik ezüstfénybe ragyogtak, mi óta ki derült, hogy én is negyed wámpyr vagyok a nagynéném révén!
Jópasiel ki gombolta a smokingját hogy láthassam a mellkasát! Ami kidomborult és gyantázott volt és egyenletesen barnállott rajta a barnító. Már már igent mondtam, amikor hatalmas sikollyal millió darabra tört az ablak és egy fekete test ugrott a kápolnában! Haja szőkén villogott, darabokra marcangolva a félhomályt. Nathaniel! Első és 1-etlen szerelmem!!!
- Nathaniel! - sikoltottam fel örömömbe én.
- Jennykeh! - Nathaniel le porolta magáról az üveg cserepeket és hanyag eleganciával kiegyenesedett. - Nem hittem volna hogy elárulsz!
Ledöbbentem tisztára! De tökre tényleg! Mi az hogy én elárultam őt?! Hát hogy hihet ilyet az én szerelmem?
- Miről beszélsz?
- Ne tedd a hüjét! - Nézett rám komoran a lelkemet meg melengető jégkék pillantásával Nathaniel, és hanyag eleganciával. - Tudom hogy Vele ketyegtél esténként! - És Jópasielre mutatott.
- Drágám ez hazugság! A pletykaterjesztő osztálytársaim monták csak!
- Valóban? - Nathaniel arcán elterült a boldogság. - Akkor az se igaz hogy szájal csináltad neki, de Jópasiel farkasember-fanszőrzete át szúrta az óvszert, te lenyelted és teherbe estél tőlle?
- Hazugság!
- És hogy gyereket szültél neki? Itt van a gyerektartásról a számla! - Azzal egy papírt dugott az orrom alá. Hanyag eleganciával.
- Drágám! - Felettem mindent és mindenkit és Nathaniel mellkasára borultam. Izmos volt és kidolgozott. - Ezt Jedediel és Jazziel hamisítoták az iskolai szertárba, amikor rájöttek hogy ők melegek ezért nem kaphatnak meg engem! Hitvány bosszú! És csak azért vagyok most Jópasiel mellett, mer te bele estél abba az olajkútba...
- Ő lökött bele! - Nathaniel hanyag eleganciával mutatott Jópasielre, mozdulataiba elfojtott harag vibrátorozott. - Háhá! Hát nem tudtad? A nagy bátyja olajsejt Salud Arábiában, tőlle hozatott egy olajkutat hogy bele dobasson a gonosz csatalósaival. De most le számolok vele és boldoggá teszlek téged, te legjószívűbb teremtése a Teremtésnek!
Azzal már egymást is ütötték! Vadul és szenvedélyessen! Jópasiel franszformálódott, szőr jött ki az állán, de hiába változott át negyed wérfarkas-emberré, Nathaniel eggyetlen kézmozdulattal átharapta a torkát! Vér fröcccsent, mindenki felsikoltott a terembe, csak én nem! Én tudtam, mire képes szörny vadász kedvesem!
- Nathaniel! Gyere! Most hogy túl vagyunk a regény tetőpontján, és meg oldottuk a regény konflisát, a tiéd lehetek! Vedd el ártatlan szépségem ártatlanságát!
Nathaniel felhördült, tenyerét az arcába temette! Milly erő kellett hogy visszafogja magát szépségemm láttán!
- Nem lehet, Jennykeh! Be kell vallanom... ükapám ent volt! Hétötöd részbe magam is ent vagyok! Ha megszeretkezek egy nőt, bele gyökerezik a kukim! És aszt csak fájdalommal lehet kitépni. És kínnal. És téged: Nem akarlak bántani!!!!
Óh!!! Hát mégsem lehetünk egy máséi? Amikor minden elrendeződött? Ekkorr a haldokló álnok, Jópasiel felkapta a fejét és bűn bánatot tartott:
- Sok roszat követtem el. de most segíteni fogok! Apukámnak vegyi árúkereskedése van a Bükkösfitymai Petőfi uccában! Kérjetek tőlle gyomirtót, az meg gátolja a fafütyi-gyökeresedésst! Álítólag már az őseink is eszt használták! - Azzal: egyszerre meghalt! Boldogann hogy én boldog leszek, Mert engemet még a gonoszak is szeretnek! Mert olyan szeretetre méltó vagyok.
Boldogan ugrottunk egymás nyakába Nathaniellel.
- Drága szerelmemm!
- Édesem, lelkem értelme szívem! Gyerekett akarok tőlled! És egy új fojtatást... újabb kéccázhetvennégy epigónban!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése