2012. október 11., csütörtök

Beren: Démon és idézője


– Én szólítalak, urad és parancsolód! Megidéztelek a pokol legmélyebb bugyraiból hogy engem szolgálj! Engedelmeskedj a parancsaimnak!
A démon kelletlenül, lustán nyitotta fel szemeit. Már megint megidézték… Kiterjesztette tudatát, hogy érzékelje hova került. Igen, ismeri jól ezt a világot, hosszú időt töltött itt egy mágus szolgájaként, tud róla egyet s mást.
Körülnézett a helyiségben. Otthonosan berendezett szoba, csak a félrehúzott szőnyeg és a parkettára mázolt idézőkör rontott az összképen.
– Halld szavamat sötétség szülötte! És nézz rám, én vagyok a mestered. Parancsolom!
A démon eltűnődött,  tényleg meg kell-e tennie. Na, lássuk ki ez a bűvészinas! Lassan megfordult. Sápadt, pápaszemes, sötét taláros alak állt egy asztal mögött, amin valami fényesen világított, élesen szúrt a lény szemébe. Hogy is hívják? Ah, igen, elektromos fény. A lámpa alatt egy fekete könyv hevert. Ezer közül is megismerte volna előző gazdája grimoárját. Így tudta hát ez a gyenge kis halandó megidézni! De valami nem stimmelt! Próbaként a talajra csapott a farkával, feldöntve az egyik gyertyát, és eltörölve az ötszög egyik sarkát. Nocsak…
– Megállj! Nem hagyhatod el a kört a mestered engedélye nélkül!
– Hmm… Valóban… - a démon hangja mint ha egy feneketlen mély barlangból zúgott volna, de megkínzott lelkek sikolya is ott visszhangzott benne.
Még egyszer körbefordult a helyiségben, majd döngő léptekkel elindult a falra függesztett tükör felé.
– De… De… Azonnal menj vissza a helyedre! Ez parancs.
– No persze…
Fintorogva nézett a tükörbe. Annyira tipikus… Éjfekete szőrzet, parázsként izzó szemek, felfelé ívelő szarvak, kecskeszakáll, patában végződő lábak, éles karmok, lándzsavégű farok, vörös, bőrlebernyeges szárnyak, és a lábai között… Ehh…De hát így képzelte el az idéző mágus, ezért így anyagiasult… Dühösen fordult megidézőjéhez:
– Most komolyan, szerinted így kellene kinéznem? Mint egy elfuserált, szárnyas szatír?
– Hát, a leírások…
– Az elődöd sem az élénk fantáziájáról volt híres. De legalább értett ahhoz amit csinált.
– Őőő… Tisztátalan teremtmény, én, a gazdád, parancsolom, térj most vissza a helyedre, és hallgasd a parancsom!
– Hagyd már ezt, unalmas.
Szárnyai visszaolvadtak a testébe, eltűntek a paták, a farok, nem voltak már ott a szarvak. Egészen emberszerű lett, bár arca végtelen gonoszságot sugárzott.
Elindult körbejárni a szobát, mindent alaposan megszemlélve. Változtak kicsit a dolgok, bizonyára eltelt pár év mióta utoljára megidézték.
– De hát… Betartottam mindent utasítást, ahogy a nagy Mester írta!
A démon lehajolt, ujját a pentagramma vörös vonalához érintette, majd felegyenesedve megszaglászta a vörös anyagot.
– Csirkevér? Te tényleg csirkevérrel idéztél meg?
– A leírás szerint azzal is működik a rituálé…
– Működni éppen működik, de azért elég nagy sértés. Sokkal méltóbb lenne egy szűz vére… A régiek bezzeg adtak a stílusra!
– Tökéletes volt az idézés, minden egyes szótagot megfelelően ejtettem, minden mozdulatot jól hajtottam végre! Engedelmeskedned kell!
– És még sem teszem. Valamit csak elrontottál – a démon tekintete a faliórára villant, majd az ablak felé indult. – Talán rossz időpontot választottál?
– Nem! Ahogy a Mester írta: „Telihold idején…”
– Ha jól látom, kellemes nyáréjszaka van. A könyv írója egy hóviharos téli éjben hívott a világra.
– De azt is írja a lábjegyzetben, hogy nem számít melyik hónap, csak telihold legyen. És az ma van,  erről biztosíthatlak.
– Nos, hogy van tovább?
– Eh, igen. Szóval: „A záróigének pontban éjfélkor kell elhangzania…”
– Akkor ez lesz az.
– Nem hinném – varázsló megkocogtatta karóráját. – Extra pontos, svájci minőség! Tehát minden rendben volt, nincs kibúvó!
A démon elindult a varázsló felé, aki addig hátrált, míg egy szekrénynek nem ütközött.
– És még sem jókor idéztél meg.
– De… De hogy lehet…
A démon ajkait túlvilági mosolyra húzta, elővillantva cápáéhoz hasonló fogsorát.
– Ne engem hibáztass: Azóta bevezettétek a nyári időszámítást…

Az illusztrációt Kovács József készítette
A novella megjelent a Kalandok és kalandozók első kötetében, aminek harmadik, illusztrált kiadása ingyenesen letölthető a Nyakonöntött Próbagoblin Szolgáltatóház facebook csoportjából: https://www.facebook.com/groups/969480656518032/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése