Egy
nem létező, kitalált író(?) ismerősöm (akinek egyezése valós
vagy vélt személyekkel csak a képzelet műve, és Briannél is
magasabb) egyszer azt mesélte, hogy osztogatja a könyvét csinos
csajoknak, hátha szexelnek vele. Ti mit gondoltok erről, illetve
milyenek a tapasztalataitok? :)
Angel
Lilith:
Hát,
nem tudom, ha lenne kiadott könyvem, akkor le akarnék-e feküdni
csinos csajokkal. Tényleg nem tudom... :D
Bukros
Zsolt:
Ez
a stratégia az én esetemben nem működik. :D
Czinkóczi
Krisztina:
Nekem
bejött a módszer, mondjuk nem komplett könyveket, de novellákat
osztogattam csinos lányoknak-fiúknak. Akinek nem tetszik, azzal
úgyse akarok semmit. :D (Persze most már nem csinálok ilyesmit, ez
fiatal és bohó koromban volt.)
Drahos
József:
Az
igazság az, hogy későn érő típus vagyok :) , vagyis erre még
nem gondoltam. Ezután osztogatni fogom az írásom, de valami olyan
nyelven, amiből nem derül ki, hogy eme művészetet milyen szinten
mívelem.
Gaura
Ágnes:
Szóval
nem, nem szoktak megkörnyékezni pasik a könyveim miatt. :D
Csajoktól szoktam ajándékokat kapni, de az sem felkérés
keringőre, csak fan art, vagy valami apróság. A legmenőbb ajándék
az a saját készítésű méz volt. Jobban is örültem neki, mintha
szerelmeslevelet kaptam volna. :D
Kadmon:
Nem
kell példányokat osztogatni, ha csak célzol arra, hogy írsz, az
is bőven elég. Az íróság valamiért még mindig előkelő helyen
áll a nők ranglistáján, így már pusztán az, hogy azt mondod,
hogy írsz, növeli az esélyeidet. A példányok osztogatása amúgy
is csak rontaná az esélyeket, mert ha a lány beleolvas, és látja,
hogy milyen gagyit írok, elveszi a kedvét.
Kovács
Gábor:
Gerillamarketing
extrákkal? A maga módján zseniális ötlet!
Mason
Murray:
Nem.
Azt hiszem, akkor sem akarnának velem szexelni csinos csajok, ha
csak úgy osztogatnám nekik a könyveimet. Az írók nem
rocksztárok, de még csak nem is tévés celebek. (A tévés celebek
pedig nem írók, akárhány könyvborítóra is írják rá a
nevüket.) Mi maradunk a khm... szellemi igények kielégítésénél...
;)
Máté
Vera:
Nem.
:) Bővebben: Ebből a célból nem osztogatom, sem csinos, sem
csintalan csajoknak. Ja, és fiúknak sem, főként nem nőknek és
férfiaknak, így nem hátha. Tehát nem. :P
Novák
Gábor:
Köszönöm
kérdésedet! Eme szofisztikált diskurzus kapcsán eszembe jut az a
kedves eset, mikor '69-ben, a Feminista, Egyesült Nők Érdekvédelmi
Köre (FENÉK) ülésén osztogatni kezdtem Gonosz hímsoviniszta
vagyok c. regényem példányait – a jelenlévő hölgyek
mindannyian olyan indulatba jöttek, hogy menten le akarták tépni
rólam az inget. De fordítsuk komolyra fordítva a szót! Mint azt
tudjuk, jobb adni, mint kapni, én pedig azt szeretném, hogy a
szebbik nem szeretetreméltó tagjainak jó s még jobb legyen –
szóval hagyom, hogy ők adjanak nekem, mondjuk huszonöt kötetes
lexikonsorozatot, bibliofil ritkaságokat vagy éppen elküldjék
emlékbe a könyvjelzőnek is alkalmas, selyem harisnyakötőjüket.
Pusztai
Andrea:
Intellektusa
és elolvasott könyvei alapján egyetlen férfi van a
világegyetemben, akivel mély szerelembe estem. Bár nem adott nekem
tiszteletpéldányt, és még a XIX. században elhalálozott. A neve
Immanuel Kant. Azóta nemigen találkoztam hozzá hasonlóval, bár
örülnék egy élő verziónak, hidd el! Baromi szexin ír. Ezt
holtkomolyan mondom. :D
Rita Horseyes:
Egy kósza numeáért az én értékes fantasy regényemet osztogatni? Még mit nem! :D Ha alkalmi szexet akarnék, max mosolyt osztogatnék a kiszemelt kocakahasú áldozatnak, s hogy meglegyen a csevej alap, megkérdezném, mi a véleménye az egyik erotikus versemről, mert sokan félreértik - s persze elszavalnám neki, hogy tudjon véleményt alkotni... :P
(De az a szitu, hogy valójában nem vagyok ilyen típus, továbbá szingli sem vagyok immár 4 éve, így ez a kérdéskör felejtős részemről.)
Sas
Ágnes:
Akkor
gyorsan megpubliózom valamimet, és megnézzük, élesben, diszkóban
működik-e lányoknak is.
Tábori
Imre:
Nekem
párszor sikerült egy-két rövidebb novellámmal felkeltenem az
érdeklődést. Persze mikor azokat írtam nem ez volt a cél,
viszont a későbbiekben eszembe jutott, hogy hátha működik. Volt
akinél igen, volt akinél nem. :D
Vihartáncos:
Nos,
egyetlen könyvet osztogattam, azt is kölcsönbe, az se az enyém
volt, hanem Terry Goodkindé, de az illető férfiúnak nem állt
szándékában megkörnyékezni emiatt. :D Ellenben tetszettek neki a
könyvek grin hangulatjel Ezt akkor vehetem freudilag, hogy
közvetetten tetszettem neki? :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése