Ndy interjú

– Mondj magadról pár szót!

– Mondanék, de akkor meg kellene, hogy öljelek.

– Kezdő lépésed a szakadék felé, avagy mikor írtad első novelládat?

– Tíz éves koromban. És fel is olvastam boldog-boldogtalannak. Ezt egy termékeny időszak követte, és rövidesen a panelházak előtti grundon masszív közönségem alakult ki. Tudtomon kívül, valószínűleg ez lehetett az első irodalmi kör, amit alapítottam.

– Karcolat.hu?

– Arról nem tehetek, nem én voltam. Akkoriban a Fantasya.hu szerkesztőjeként tevékenykedtem, és néhányan, akik számára szűknek bizonyultak az oldal amatőr irodalmi részlege által nyújtott lehetőségek, megalapították a Karcolatot. Meglehetősen nagy sikerrel, úgyhogy utólag én is jópár írást publikáltam a site-on.

– Spititart?

– Egészségedre! Ja, a SpiritArt Egyesület? Néhányunk régi vágya, hogy a jelenleg uralkodó profitorientált középszerűségből kiutat találjunk. Ne érts félre, nincs bajom a középszerűséggel, szeretem a középszerűséget. Kell az életben. Piedesztálra viszont ne emeljük. Az utóbbi években a kisebb-nagyobb kiadóknak – saját anyagi érdekük miatt – sikerült leharcolnia az irodalom, a zene és a képzőművészet színvonalát. Hosszú távon viszont, ez egy süllyedő hajó, hiszen az olvasók jó része vágyik valami újdonságra, valami másra, és szerintem ezt már a profitorientált kiadók is kezdik érezni. A legrosszabb az egészben, hogy az olvasók mellett az alkotók is kezdenek beleszürkülni ebbe a kilátástalannak tűnő helyzetbe. A váltást viszont csak nonprofit módon tehetjük meg, ezért jött létre az egyesület. Szerencsére nem vagyunk egyedül, mások is felvállalták ezt a célt. Persze mindegyikük a maga módján próbálja megvalósítani – ahogy mi is.

– Ki is a Nexus Hungary gitárosa?

– Egyelőre én, és remélem ez így is marad már a hátralévő kis időre. J De valójában, a nevünk Nexus. Csak újabban tevékenykedik egy másik banda is ezen a néven, mi pedig tizenhét évnyi működés után már ódzkodunk a névváltástól.

– Hány novellát írtál idáig, ezek közül melyik jelent meg, avagy Ndy, Mészáros András és Andy R. Cain?

– Novellából valamivel többet, mint ötvenet. A papíralapú megjelenést sosem forszíroztam, ha kérik, adom, ennyi. Durván két kisregény és úgy tíz novella vette ki a részét az esőerdők ritkításából. A kényszeres és hiábavaló publikálási vágyról mindig a Jégkorszak Motkányának dió utáni hajszája jut eszembe.

– Ammerúnia világa?

– Mindenki hibázik olykor. Vagy nem… felfogás kérdése. Ha az Ammerúniával lefutott felesleges köröket kihagyom, valószínűleg mára sokkal előrébb tartanék. Legalábbis ismertség terén. Viszont kísért a gondolat, hogy ez esetben épp a fentebb említett süllyedő hajóba kapaszkodnék valamelyik kiadó alulpozícionált bértollnokaként.

– Mennyi energia megírni egy-egy novellát?

– 100-150 Kilo-Joule. Komolyra fordítva: ez szerintem nem az energiabefektetésről szól. Az ember igyekszik időt szakítani arra amit szeret, és utána reménykedik abban, hogy közölt valamit az olvasóval, vagy legalábbis szórakoztatta.

– Min dolgozol most, mi lesz a következő írásod?

– Több mindenen dolgozok egyszerre. Szeretnénk a zenekar következő albumát egységes koncepció szerint felépíteni, és ahhoz kéne egy teljes sztori. Ugyanakkor még a zenét is kell egy kicsit pofozni. Talán szeretnék ezen kívül valami vicceset, esetleg még egy zombisat a Lidércfénynek, valami komort, ami illik a jelenlegi hangulatomhoz, valami fantáziadúsat, mert imádom a sci-fit, valamint folytatnám a már elkezdett, más írókkal közös projekteket.


2012. július