68. fejezet
Köd előtte, füst utána
írta Vihartáncos
A küzdőfelek közül csak azokat az egyenruhás alakokat ismeri fel - pontosabban csupán a gúnyájukat - , akikből hárman is a sarkát taposták. Ilyen csetepatét Elan még nem látott.
Ketten rémmesébe illően lebegnek a légtérben, egy hatalmas alak kezei között, miközben egy emelettel feljebb valami kiszakít és a falhoz vág egy ajtót. Elan nem hisz a szemének. Csillogó, éjfekete füstködfelhő közepette ugyanis a világokon át keresett-kutatott Tamarist látja előtántorogni.
- Üdvözöllek, szépségem! - vigyorodik el a hatalmas árny.
Elan ezt a lélektani pillanatot választja a drámai belépéshez.
Drága tőrét, az ezüst markolatú, kristály pengéjű vérevőjét kirántva és eldobva keresztülmetszi Alastor karjait. Mert legyen szó füstről, árnyékról, vagy illúzióról, ez a tőr bizony mindenen áthatol.
A két fogvatartott a földre zuhan.
Azonban több trükkre nincs lehetőség.
Alastor ereje mindenkit ledönt a lábáról, kis ideig az eszméletéről.
Mikor köhögve felülnek, az ájult-sebesült és rettenetesen vérző Lúkrason kívül szembe találják magukat még egy problémával: Tamaris eltűnt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése