– Mondj magadról pár szót!
– Pár szó. :) Komolyra fordítva:
alföldi gyerek vagyok, a harmadik X közepén. Alapvetően informatikát,
mikroelektronikát tanultam, ezekből van technikusi vizsgám. A számítógép és a
hozzá kapcsolódó tevékenységek a nyolcvanas évek közepe óta „mérgezik” az
életem. A kilencvenes évek első felében kapcsolódott össze nálam először az
írással, a kiadványszerkesztéssel a számítógépek használata. Vélhetően így
került sor arra, hogy 1995-96-ban részt vettem egy „rettenetes” lemezújság, a NYÚSZ
készítésében. Ennek egyenes következményeképp jött létre 1997-ben a
Ne0Primitive$ klub és annak kiadványa a Ne0lógia című lemezújság. Ezekben nem
csak különböző írásokat, hanem számítógéppel készített zenéket, grafikákat is
publikáltam. (Illetve mindkettő kezelőfelületeit én terveztem.)
A zene egyébként úgy jön ide,
hogy az általános iskola mellett zeneiskolába is jártam, ahol zongorázni
tanultam, a grafika pedig úgy, hogy örököltem a család mindkét ágából némi
kézügyességet.
Eddigi életem során dolgoztam
mezőgazdaságban, távközlő műszerészként, számítástechnikai szervizesként,
óraadó informatikai tanárként. Jelenleg főállásban egy hirdetőújságnál vagyok
tördelő, másodállásban pedig a városi hetilapot tördelem (illetve egyéb kisebb
újságokat, kiadványokat készítek).
Hobbijaim között megtalálható
volt a nyolcvanas évek végétől hosszú ideig a szerepjáték (nem a bőrcuccosba
beöltözős, korbácsolós), majd a kilencvenes évek végétől pár évig a középkori
haditorna, így többek között pár alkalommal megfordultam résztvevőként a
Visegrádi hadijátékokon is.
A Ne0Primitive$ klub keretein
belül (és később azon kívül is) belekóstoltam az amatőr számítógépes
játékfejlesztésbe is. Érdekelt még a '90-es évek közepétől a számítógépes
underground, a demoscene is, amit ugyan nem volt alkalmam kipróbálni, de még
mindig figyelemmel kísérem. Ami viszont a mai napig hobbiként megmaradt, az az
irodalom, az olvasás szeretete, valamint a különböző irományok elkövetése mások
örömére / bosszúságára, és természetesen a Lidércfény.
– Kezdő lépésed a szakadék felé, avagy mikor írtad első novelládat?
– Amit már annak lehet nevezni,
és nem csak olyan iskolai fogalmazás szintű (mint amilyeneket a '80-as évek
végén, az akkori Galaktika és Robur magazinok hatására írtam), az valamikor a
'90-es évek közepén született. Ha jól rémlik, akkor az „Egy valóra vált
álom” címre hallgató volt az első, amely megtalálható a (régi) Lidércfényen
(is). Egyébként hozzátartozik, hogy ezt még kézzel írtam, még arra is
emlékszem, hogy egy szombatról vasárnapra virradó éjszakán, úgy hajnal 1 és 2
óra között, a mellékhelyiségben kuporogva. (Előtte pedig valami német műholdas
adón egy régebbi Dr. Who-t néztem.) Természetesen ezt ma már nem vállalnám fel,
de akkoriban húdenagyon büszke voltam rá. :)
– Létezik egy Lidércfény nevezetű kulturális folyóirat – a legfrissebb, a
májusi (6. évfolyam 5. szám) a 66. a sorban. Értesüléseim szerint te is az
elkövetők táborát gyarapítod, méghozzá a kezdetek óta. Hogy is van ez, tisztelt
főszerkesztő úr?
– Nos, mire ez az interjú
megjelenik, vélhetően már a júniusi AKF (6. évf. 6. szám) lesz a legújabb, szám
szerint a 67. Nemcsak az elkövetők táborát gyarapítom, hanem egyenesen
alapítója vagyok. Amikor 2003-ban (a Ne0lógia egyenes folyományaképpen) útjára
indítottuk a Lidércfény Online Kulturális Magazint, egyelőre az volt a célunk,
hogy amit 1997-ben (vagy ha úgy tetszik, 1995-ben) elkezdtünk a lemezújságokkal,
ugyanazt folytassuk a modern, akkorra már majd minden háztartásban elérhetővé
vált interneten. Vagyis, az amatőr írók, költök műveinek nyújtsunk egyfajta
megjelenést. Nagyjából abban az időben jöhetett létre több más, hozzánk hasonló
weboldal is, de kevesen éltek meg ennyi időt. (A teljesség igénye nélkül:
Amatőr Művészek Fóruma, Karcolat, Moonshadow, Napsziget, Amatőr Művészek
Honlapja, Napvilág, Revolúció – ezek linkje megtalálható a régi Lidércfényen.)
Az AKF-et (hosszabb nevén
Lidércfény amatőr kulturális folyóiratot) azért kezdtük el 2007 januárjában,
hogy... Illetve ott kell kezdenem, hogy Kapitánynak volt egy olyan ötlete, mi
lenne, ha az oldal néhány írását PDF-formátumba szerkesztve kiadnánk. Össze is
hoztunk próbaképpen egy 4 oldalas, A/4-es méretű „lapot”, amiből a helyi
nyomdában kinyomtattattam úgy 10 példányt, hogy megfoghassuk. Innentől nem volt
megállás, és némileg változott a koncepció is. Egyrészt a honlapon olvasható,
jobban sikerült írásokat, verseket kezdtük beválogatni az AKF-be, másrészt
fennállt a lehetősége annak, hogy az akkor még esetleges pályázataink
nyerteseinek alkotásait meg tudjuk benne jelentetni. Harmadrészt pedig
kialakult egy olyan tendencia, hogy olyan írások is megjelentek az AKF-ben,
amelyek a honlapra csak később kerültek fel. Ezen utóbbi írások témája adta,
illetve adja a mai napig az AKF-ek gerincét.
Sajnos mára oda jutottunk, hogy az
átlagosan 100 kinyomtatott példány helyett már szinte csak elektronikusan,
továbbra is PDF formátumban adjuk ki. Elenyésző mennyiségben (10-12 példányban)
nyomunk már csak belőle, részben magunknak, részben pedig azoknak, akik havonta
rászánnak egy-egy kisebb összeget, s önköltségi áron megkapják. Ennek okait
megírtuk a tavaly decemberi AKF-ben, így itt most nem részletezném.
– Mondok egy másik varázsszót: Zombi Apokalipszis – A kezdet:
Simagöröngyös
– Röviden a lényeg. Először egy
agyament bábfilmet akartunk készíteni, amelyben zombik a főszereplők. Ehhez
kitaláltunk pár dolgot, fiktív helyeket, eseményeket, készítettünk hozzá
forgatókönyvet, storyboard-ot. Ez azonban ebben a formában kifulladt, s úgy
döntöttünk, ha már mi magunk nem boldogultunk vele, akkor bedobjuk a közösbe,
hátha sikerül az ötletből legalább egy novelláskötetet összeállítani.
Megkerestünk pár, többnyire személyesen is ismert amatőr alkotót, akikről
tudtuk, hogy az amatőr jelző náluk nem feltétlen kezdőt jelent, s szinte
mindegyikük rábólintott.
Ezt követően részletesebben
kidolgoztuk a világot, a főbb, bárki által használható karaktereket, majd
elküldtük az alkotóknak, akik hamarosan meg is örvendeztettek bennünket egy
kötetre való novellával. Ezekből aztán – természetesen hibajavítások,
korrektúrázások után – összeállítottuk a kötetet, majd PDF és EPUB formátumban
ingyen elérhetővé tettük.
Ezt követően keresett meg
bennünket a Fapadoskönyv.hu kiadó vezetője, Tokaji Zsolt, akivel némi levelezés
után megegyeztünk a novelláskötet Print On Demand kiadásának jogairól. Így
sokkal szélesebb körben, s immáron hivatalosan is elérhetővé vált. Annak pedig
külön örültünk, hogy az áprilisban megrendezett XIX Budapesti Nemzetközi
Könyvfesztiválra vittek belőle pár megvásárolható példányt, illetve tudomásom
szerint a Könyvhéten is megjelentek vele.
Szentesen tartottunk egy
rendhagyó könyvbemutatót is, amely remekül sikerült. Erről egyébként a márciusi
AKF-ben részletesen beszámoltunk. Mi több, a helyi hetilapban (Szentesi Élet)
egy hosszabb cikk is megjelent, majd ennek kapcsán a megyei napilap (Délvilág)
internetes oldalán is közzétettek egy szintén hosszabb cikket. Továbbá meg kell
még említenünk, hogy Andy Baron által a Budapesten működő Fúzió Rádióban
hallható Meztelen Ügynök rádióadásban is kaptunk némi promóciót.
Jelenleg ott tart a dolog, hogy
dolgozunk a második köteten, amelyet legkésőbb a karácsonyi dömpingre
szeretnénk, immár teljesen hivatalosan megjelentetni. Egyébként a legfrissebb
információkat minden érdeklődő megtalálhatja a www.zombiapokalipszis.hu
weboldalon.
– Hány novellát írtál idáig,
ezek közül melyik jelent meg?
– Nem eleget, és ezek közül is
még sokkal kevesebb jelent meg, mint az ilyen idősen elvárható lenne. :)
Számszerűsítve úgy 50 körüli kész novellám lehet, meg legalább háromszor ennyi
félkész, és még néhány tucat vázlat. A kész novellák közül cirka 30 olvasható a
Lidércfényen.
Az első, ami hivatalosan,
nyomtatásban megjelent, az „A Hős” címet viseli, és a Cherubion gondozásában,
2003-ban kiadott 100 mini fantasy történet c. kötetben jelent meg.
A rá következő évben, vagyis
2004-ben, három újabb novellám az Új galaxis 3. számában látott napvilágot,
amelyek a Közkönyvtár sorozat részei, s gyermekkori jó barátommal, írótársammal,
Anonymus Chynewa-val (polgári nevén Kaiser Rudolffal) közösen megalkotott
univerzumban játszódnak. Ezek címei sorrendben: „Neked könnyű lehet”, „Az
emberi elme”, „Wahro Frot”.
Ezután hosszú ideig csak az
AKF-ben publikáltam, amit jómagam egyébként nem tartok hivatalos megjelenésnek,
hisz mégiscsak egy általam is készített amatőr kiadványról van szó (bár
remélhetőleg a szó nemesebbik értelmében).
Legutóbb pedig a Zombi
Apokalipszis – A kezdet: Simagöröngyös című novelláskötetben jelent meg a „Végrehajtó”
című remekbeszabott szösszenetem. :)
Szóval ez így biztos nem tűnik
túl soknak, ám a munka, és más amatőr alkotók írásainak gondozása, saját
pályázataink zsűrizése mellett nem tartom annyira rossznak sem.
– Min dolgozol most, mi lesz a következő írásod?
– Jelenleg a Zombi Apokalipszis
második kötetébe szánt novelláimon dolgozom, minden bizonnyal ezek lesznek a
leghamarabb elkészülő írásaim. Emellett, amikor időm engedi, a már fent
említett Közkönyvtár univerzumában játszódó novelláimat reszelgetem. Másfél éve
ugyanis kaptunk egy-egy támogató üzenetet egy hazánkban neves irodalmi
személyiségtől, aki akkor úgy nyilatkozott felénk, hogy ha összehozunk legalább
egy novelláskötetre való írást, segít annak megjelentetésében. Szóval a zombik
után egy kellemes SF olvasnivalót szeretnék összehozni.
– Mennyi energia megírni egy-egy novellát?
– Én eléggé meggyürkőzöm majd
minden írásommal. Hiába van meg az alap elképzelés, a karakterek, a motivációk,
ha nem tudok belemélyedni az adott írás világába. Sajnos a mindennapi hajcihő
eléggé kiveszi a szellemi energiáim, így a nap végén, vagy hétvégeken, amikor
lenne időm, akkor is inkább filmet, vagy sorozatokat nézek, mert azokkal még
elboldogulok. :) Több módszert is kipróbáltam már, de – akárcsak másoknál –
nálam is a King-féle vált be: zárt ajtó, sötét szoba, fejhallgatóból megfelelő
hangulatú zene, és legalább 5-6 óra egyben. No ez utóbbi szokott ritkán
összejönni. Alapjában éjszaka lennék aktív, de mivel nappal dolgozom, így nem
megoldható, hogy fent maradok hajnal 4-5-ig. Tehát mostanában igyekszem a
péntek-szombat-vasárnap délutánokra időzíteni az írást, és ha csak lehet,
egy-egy novellát egy szuszra „kivégezni”.
– Először egy fantasy összejövetelen találkoztunk személyesen, ahol a
Lidércfény is tartott előadást. Legközelebb hol találkozhatnak személyesen is a
Lidércfénnyel?
– Igen, ha jól emlékszem, akkor a
II. Egy Fantasztikus Nap volt az, ahol először személyesen találkoztunk. Az
biztos, hogy virtuálisan (lidercfeny.hu, facebook, e-mail) szinte bármikor
elérhetőek vagyunk, s igyekszünk mihamarabb reagálni a megkeresésekre. Jelen
pillanatban azonban nem tudom megmondani, hogy személyesen mikor és hol lehet
velünk találkozni. Még nem is igazán jártam utána, hogy év végéig milyen SF-hez
köthető rendezvények lesznek az országban a HungaroCon-on kívül – ahová, több
mint valószínű, idén sem jutunk el sajnos. Nemrégiben felvetődött egy
Lidércfényes találkozó ötlete, de ezt ősznél hamarabb nem érdemes megcsinálni,
mert addig mindenki szanaszét van (különösen a zombik). A zombis antológia
második kötetének megjelenése kapcsán is felvetődött egy közönségtalálkozó /
könyvbemutató ötlete. Ha bármelyikből is lesz valami, azt mindenképpen egy
nagyobb városban kívánjuk megvalósítani (az egyszerűség kedvéért valószínűleg
székesfővárosunkban), hogy az alkotók, olvasók minél nagyobb létszámban
tudjanak megjelenni. Természetesen, amint lesznek konkrétumok, azokat
mindenképpen közzétesszük, ahol csak lehet.
2012. június
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése